Megtal�lt�k a leg�sibb nyulat Ny�lhoz hasonl� fossz�li�ra, megk�vesedett csontmaradv�nyokra bukkantak tud�sok Mong�li�ban. Az �s�llat 55 milli� �ve �lhetett a Science magazinban k�zz�tett inform�ci�k szerint. Rendszertani neve Gomphos elkema, s a vil�gon eddig ismert legkor�bbi ny�lalak� �llat lehetett. A Gomphos meglep�en hasonl�tott a ma �l� nyulakra: val�sz�n�leg hossz� h�ts� l�b�val sz�kd�cselt. A most megtal�lt leletek meger�s�tik azt a hipot�zist, hogy a modern ny�lf�l�k 65 milli� �vn�l nem lehetnek id�sebbek. „A megtal�lt csontv�z majdnem teljes” – mondta a Science-ben megjelent cikk t�rsszerz�je, Robert Asher, a berlini Humboldt Egyetem kutat�ja a BBC-nek. A Gomphos r�v�n inform�ci�kat kaphatnak a tud�sok a korai ny�lalak�akr�l – folytatta Asher. �gy p�ld�ul m�r ezeknek az �s�llatoknak is k�tszer olyan hossz� volt a h�ts� l�buk, mint a mells�, ami egy�rtelm�en az ugr�ndoz�st, ugr�st tette lehet�v� sz�mukra. Ugyanakkor a Gomphos n�h�ny k�l�nleges tulajdons�ggal is b�rt: szokatlanul hossz� farka volt, s egyes fogai nem a nyulak�ra, hanem a m�kusok�ra eml�keztetnek. A Gomphos el�tti leg�sibb ny�lalak� �llatok kora mintegy 35 milli� �vre tehet�. A m�hlep�nyes eml�s�k megjelen�se a F�ld�n egy�bk�nt is hom�lyba v�sz a kutat�sok jelenlegi �ll�sa szerint. Ebbe a csoportba tartozik a legt�bb eml�s, az ersz�nyesek �s a kacsacs�r� eml�s kiv�tel�vel. Sokak szerint a m�hlep�nyesek m�r 65 milli� �vn�l r�gebben l�teznek, vagyis m�r a dinoszauruszok kihal�sa el�tt megjelentek a F�ld�n. A m�sik t�bor viszont ezt a hat�rvonalat tekinti d�nt�nek. A Gomphos felfedez�se Asher szerint ez ut�bbi te�ri�t, vagyis a nagy kihal�si peri�dus l�tez�s�t igazolja, mert kor�bban a ny�lalak�akon alapul� elm�letek egy 65 milli� �vvel ezel�tti �s�llatcsoporttal kapcsolt�k �ssze a ezeket az �llatokat. A Zalambdalestes rokons�g�ba tartoz� m�g �sibb csoport tagjai azonban alighanem t�nyleg kipusztultak, �s nem sz�rmazik t�l�k semmilyen modern eml�scsoport, de m�g alighanem a korai ny�lalak�ak sem.