Az apr� Yorkshire terriert�l a p�ni m�ret� �r farkaskuty�ig minden kutya k�z�s �st�l sz�rmazik, feltehet�leg egy, az emberi melegs�get �s a k�nny� �lelemszerz�si lehet�s�get keres� kelet-�zsiai farkast�l – jelentett�k be amerikai kutat�k.

A d�l karolinai College of Charleston tud�sai szerint a kelet-�zsiai farkasok domesztik�l�sa sokkal-sokkal r�gebben t�rt�nt, mint azt kor�bban felt�telezt�k: legal�bb 100 ezer �vvel ezel�tt – adta h�r�l az AP h�r�gyn�ks�g.

Feltehet�leg nem egy kutya „�va”, �sanya l�tezett, akiket az ember v�dekez�si �s gondoskod�si c�llal mag�hoz szelid�tett.

A genetikai vizsg�latok szerint k�r�lbel�l f�ltucat domesztik�l�s eredm�nyek�ppen indulhatott el a kuty�k t�rzsfejl�d�se.

A kutya az ember legjobb bar�tja lett, seg�tette �t a vad�szatban, �s a kontinenseken v�ndorl� gazd�j�t mindenhova k�vette.

A kutya bolyg�nk egyik legv�ltozatosabb �llata

Az id�k sor�n azt�n az ember r�j�tt, hogy j�n�h�ny munk�ban seg�ts�g�re lehet a kutya. Megfigyelte, hogy k�t gyors kutya k�lyke szint�n gyors lesz, illetve a vad�szkuty�k vagy a p�sztorkuty�k is �r�klik sz�leik el�ny�s tulajdons�gait.

A kutya jelenleg a F�ld egyik legv�ltozatosabb �llata, mind m�ret�t, mind alakj�t �s sz�n�t tekintve. T�bb mint 300 faj ismert, az apr�termet� jap�n chint�l a mack�s bern�thegyiig.

A v�ltozatoss�got az amerikai kutat�k azzal magyar�zz�k, hogy a t�voli m�ltban az ember k�l�nb�z� c�lokkal kezdte el teny�szteni az �llatot, �s az id�k sor�n az �llat t�k�letesen alkalmazkodott feladat�hoz. P�ld�ul, megfigyelhet�, hogy az �rkuty�k mindig s�t�tsz�n�ek.

Az emberrel val� t�bb ezer�ves egy�tt�l�s �s a hasonl� k�rnyezeti hat�sok k�vetkezt�ben az �llat sz�mos genetikai eredet� betegs�get is �tvett az embert�l. Ma m�r a t�z �vn�l id�sebb kuty�k k�r�ben is a r�k a vezet� hal�loz�si ok.


�gy nem csoda, hogy az ember a k�zelm�ltban �j feladatot is tal�lt legjobb bar�tj�nak: a kutya laborat�riumi �llatt� v�lt, amely bizonyos emberi betegs�gek meg�rt�s�ben illetve az ellen�k val� k�zdelemben jelent�s seg�ts�get ny�jthat.

A genetikai k�s�rletek �j alanya

A kutya g�n�llom�ny k�zelebb van az ember�hez, mint az eg�r�, ez�rt a kutat�sokhoz biztosabb kiindul� modellk�nt szolg�lhat. Tavaly �vv�g�n elk�sz�lt az uszk�r v�zlatos g�nt�rk�pe, �prilisra �g�rik a boxer�t. Ezek seg�ts�g�vel sz�mos, az embern�l �s a kuty�n�l is el�fordul� betegs�g genetikai alapja �sszehasonl�that�v� v�lik.

T�bbek k�z�tt vizsg�lhat� lesz a narkolepszia, amely olyan genetikai eredet� alv�szavar, amely napk�zben visszat�r�, ellen�llhatatlan alv�srohamot okoz.

A rendelleness�g megfigyelhet� p�ld�ul dobermannokn�l. Kutathat�k lesznek bizonyos szembetegs�gek is, amelyek r�szleges vagy teljes vaks�got k�pesek okozni embern�l �s �llatn�l is.

A kutat�k ugyancsak nagy v�rakoz�ssal tekintenek az agressz�v viselked�s g�nj�nek megtal�l�sa el� is. A g�n�llom�ny alaposabb ismerete ut�n nyilv�nval�an megny�lik az �t a kuty�k genetikai m�dos�t�sa el�tt.