Nyúlhoz hasonló fosszíliára, megkövesedett csontmaradványokra bukkantak tudósok Mongóliában. Az ősállat 55 millió éve élhetett a Science magazinban közzétett információk szerint. Rendszertani neve Gomphos elkema, s a világon eddig ismert legkorábbi nyúlalakú állat lehetett.

A Gomphos meglepően hasonlított a ma élő nyulakra: valószínűleg hosszú hátsó lábával szökdécselt. A most megtalált leletek megerősítik azt a hipotézist, hogy a modern nyúlfélék 65 millió évnél nem lehetnek idősebbek.

„A megtalált csontváz majdnem teljes” – mondta a Science-ben megjelent cikk társszerzője, Robert Asher, a berlini Humboldt Egyetem kutatója a BBC-nek. A Gomphos révén információkat kaphatnak a tudósok a korai nyúlalakúakról – folytatta Asher. Így például már ezeknek az ősállatoknak is kétszer olyan hosszú volt a hátsó lábuk, mint a mellső, ami egyértelműen az ugrándozást, ugrást tette lehetővé számukra.

Ugyanakkor a Gomphos néhány különleges tulajdonsággal is bírt: szokatlanul hosszú farka volt, s egyes fogai nem a nyulakéra, hanem a mókusokéra emlékeztetnek. A Gomphos előtti legősibb nyúlalakú állatok kora mintegy 35 millió évre tehető.

A méhlepényes emlősök megjelenése a Földön egyébként is homályba vész a kutatások jelenlegi állása szerint. Ebbe a csoportba tartozik a legtöbb emlős, az erszényesek és a kacsacsőrű emlős kivételével.

Sokak szerint a méhlepényesek már 65 millió évnél régebben léteznek, vagyis már a dinoszauruszok kihalása előtt megjelentek a Földön. A másik tábor viszont ezt a határvonalat tekinti döntőnek. A Gomphos felfedezése Asher szerint ez utóbbi teóriát, vagyis a nagy kihalási periódus létezését igazolja, mert korábban a nyúlalakúakon alapuló elméletek egy 65 millió évvel ezelőtti ősállatcsoporttal kapcsolták össze a ezeket az állatokat. A Zalambdalestes rokonságába tartozó még ősibb csoport tagjai azonban alighanem tényleg kipusztultak, és nem származik tőlük semmilyen modern emlőscsoport, de még alighanem a korai nyúlalakúak sem.