Abeszin
Amerikai r�vidsz�r� macsk�k
Bali
Burma
Brit r�vid sz�r� macsk�k
Egyiptomi mau
Eur�pai r�vid sz�r� macsk�k
H�zimacsk�k
Himal�ja-macska
Jap�n kurta fark� macska
Karthauzi (chartreuse)
Keleti r�vid sz�r� macsk�k
Korat
Maine-Coon
Manx
Ocicat
Orosz k�k
Perzsamacsk�k
Ragdoll
Rex macsk�k
Sk�t l�g� f�l� macska
Szfinx
Szi�mi
Szib�riai Erdei Macska
Szom�li

Abesszin

Azt tartj�k: ez az �llat a f�ra�k szent macsk�j�t�l sz�rmazik, de sokkal val�sz�nûbb, hogy tudatos �s gondos teny�sztõi munka eredm�nye. Az viszont t�ny �s val�, hogy a r�gi egyiptomi fresk�kon fellelhetõ macska�br�zol�sok nagyon hasonl�tanak az abesszin cic�ra. Az is t�ny, hogy a r�maiak vittek magukkal Egyiptomb�l ilyenf�le macsk�kat Angli�ba, s ezek lehettek a mai abesszin elõdei. Mindenesetre a hivatalos standard Angli�ban k�sz�lt el 1929-ben, de m�r 1883-ban ki�ll�tottak n�h�ny p�ld�nyt a londoni Krist�ly-palot�ban megrendezett sz�ps�gversenyen. Az egyik legkedveltebb r�vid szõrû fajta. Rajong�i szerint olyan, mint egy miniatûr puma. Egy bizonyos: intelligens, k�szs�ges �s - ami pedig "macskak�r�kben" el�g nagy ritkas�g! - engedelmes �llat. R�vid szõrû, v�r�s �s k�k sz�nv�ltozatban teny�sztik. Elt�r az �sszes r�vid szõrû v�ltozatt�l. Szõrzete gyûrûz�tt, nem gyûrûz�tt szõrsz�lak csak a has �s a v�gtagok belsõ fel�let�n tal�lhat�, ezek a szõrsz�lak vil�gosabbak is. H�t�n egy s�t�tebb, a farok v�g�ig h�z�d� hosszanti cs�k lehet, amely b�r nem k�telezõ, de ha m�gis l�that�, akkor nem lehet t�l sz�les. A szõrzet sz�ne t�bbf�le lehet, k�z�l�k nyolcat szabv�nyos�tottak. Mozg�sa kecses, viselked�se �vatos. Gazd�j�hoz hûs�ges, ragaszkod�, kiss� k�nyeskedõ, nagyobb t�rsas�gban nem �l sz�vesen, hangja m�g t�zel�skor is halk, j� m�sz�. A fajta k�zepes nagys�g�, v�gtagjai karcs�ak, farka hossz�, t�ve vaskos, a v�g�n elkeskenyedik. A k�lyk�k sz�let�s�kkor s�t�t sz�nûek, a szõrsz�lak nem gyûrûz�ttek. Viszonylag lassan fejlõdnek a kicsik. �rdekes, hogy t�bb h�mivar� abesszin sz�letik, mint nõst�ny. A vadsz�nûre jellemzõ a melegbarna sz�n feket�n gyûrûz�tt szõrsz�lakkal. Orrt�kre t�glav�r�s, fekete szeg�llyel, talpp�rn�i feket�k. A v�r�sess�rga abesszin bund�ja r�zv�r�s, a szõrsz�lakon v�r�sesbarna gyûrûz�tts�g figyelhetõ meg. Az orrt�k�r r�zsasz�nû, szeg�lye v�r�sesbarna, a talpp�rn�k r�zsasz�nûek. Orra k�zepes hossz�s�g�, enyh�n �velt, szeme nagy, mandula alak�, z�ld vagy borosty�nsz�nû. A szemsz�ne gyakran v�ltozik, j�l t�kr�zi a cica hangulat�t �s eg�szs�gi �llapot�t. Viszonylag nagy f�le van, amely mereven felfel� mutat, cs�csa lekerek�tett, v�g�n szõrpamacs tal�lhat� ugyan�gy, mint a hi�znak.

Amerikai r�vidszõrû macsk�k

A macsk�k paradicsom�ban, Amerik�ban - ahol hozz�vetõleges becsl�sek szerint 40 milli� macska �l - minden negyedik csal�d tart valamilyen dorombol� sz�ps�get. Az amerikai teny�sztõk sz�mos �j fajta "feltal�l�s�val" b�szk�lkedhetnek. Ilyenek p�ld�ul az amerikai r�vid szõrû cic�k, melyeknek õsei minden bizonnyal Eur�p�b�l sz�rmaznak. N�lunk sajnos nem teny�sztik õket, holott feltehetõen sok h�dol�juk lenne. Tudniillik f�l�tt�bb kellemes term�szetû, szel�d v�rm�rs�kletû, tart�zkod� �llatok, soha nincsenek terh�re gazd�juknak. Az is elõny�k, hogy egy�ltal�n nem "besz�desek", illetve ha m�gis megsz�lalnak, hangjuk az emberi f�l sz�m�ra halk, l�gy, kellemes. Az eur�pai r�vid szõrû macsk�kn�l valamivel k�nnyebb, eleg�nsabb, finomabb t�pust k�pviselnek. Hajl�kony, karcs�, rugalmas mozg�s� �llatok, szinte nesztelen�l k�zlekednek. Fej�k viszonylag nagy, kiss� toj�sdad alak�, valamivel hosszabb, mint amilyen sz�les. F�l�k sz�les alap�, a hegye lekerek�tett. Szem�k nagy, kerek, tekintet�k ragyog� �s rendk�v�l figyelmes. Szõrzet�k r�vid, kem�ny, t�len sûrûbb, mint ny�ron. Hiba a feh�r folt, a puha, hossz� szõrzet �s a r�vid farok. Nem sz�vesen teny�sztik a t�l �l�nk, de a t�l esetlen p�ld�nyokat sem.

Makr�la ez�st: mint�zata pontosan olyan, mint az eur�pai r�vid szõrû cirmos macsk��. Alapsz�ne vil�gos, halv�nyez�st. A cs�kos rajzolata �jfekete. Orrt�kre T�glav�r�s, talpp�rn�i m�lyfeket�k. Szeme z�ld vagy mogyor�sz�nû.

Foltos v�r�s cirmos: �rdekes megjelen�sû macska. Alapsz�ne v�r�s, cs�koz�sa m�lyv�r�s. Az orrt�kre �s a talpp�rn�i t�glav�r�sek. Szeme ragyog� aranysz�nû.

Bali

A macsk�k elnevez�se sokszor bizony megt�vesztõ: a himal�ja macska p�ld�ul nem a Himal�j�b�l sz�rmazik, mint ahogy a bali õshaz�ja sem Bali szigete. Hova val�si h�t ez a viszonylag �j fajta? Amerik�ba, ahol eleinte-az 1950-es �vekben - hossz� szõrû szi�minak h�vt�k, majd 1968-ban az egzotikusabb bali n�v mellett d�nt�ttek. Feltehetõen az�rt, mert b�josan f�rge, kecses, eleg�ns j�r�sa a Bali szigeti t�ncosok mozg�s�ra eml�keztet. A bali l�nyeg�ben nem m�s, mint hossz� szõrû szi�mi. Pontosabban szi�mi õs�ktõl sz�rmazik. El�gg� k�sõn, csup�n 1963-ban ismert�k el �n�ll� fajtak�nt. K�z�ptermetû, izmos, hajl�kony, selymes szõrû �llat. F�ka, csokol�d�, k�k �s lila sz�nv�ltozatban teny�sztik. Vil�gszerte egyre n�pszerûbb� v�lik, s joggal, mert �ll�t�lag kedves, �l�nk, ragaszkod� term�szetû cica. Nagyon szereti a gyerekeket. Testfel�p�t�se megegyezik a szi�mi testfel�p�t�s�vel, csak a szõre hosszabb. Elkeskenyedõ farka �s v�gtagjai hossz�ak. Fej�n nagy f�lek �lnek, ezek �k alak�v� teszik a fejet, az orra hossz�, egyenes vagy enyh�n domborod�. Mandulaform�j� k�k szemei ferde v�g�s�ak. A szõr minõs�ge v�ltoz�, lehet nagyon finom, b�rsonyos is �s lehet tollszerû is. K�nnyen �polhat�, mert hi�nyzik az aljszõrzete. Sz�nei a szi�mi�val megegyezõk. �sszesen 18 k�l�nb�zõ sz�nv�ltozat ismert.

Burma

Keleti eredetû cic�k. Az õsi legenda szerint ez a fajta egy k�k szemû istennõtõl, Cun Kiang Szetõl sz�rmazik. Egyszer valamikor r�gen ugyanis harami�k t�madtak meg egy õsi burmai kolostort, s a nagy kavarod�sban a szerzetesek macsk�ja az istennõ szobra elõtt termett: "bund�ja bearanyoz�dott, szeme az istennõ szem�nek k�kj�t vette fel, mancsai pedig kifeh�redtek". Isteni csoda t�rt�nt! A kolostor �sszes macsk�ja "szent sz�nekben" kezdett pomp�zni, s a csod�t�l felbuzdult szerzeteseknek siker�lt visszaszor�tani a harami�kat. R�ges-r�gen Burm�ban kiz�r�lag csup�n a gazdagok - �s a kolostorok - tartott�k, �s szent �llatk�nt tisztelt�k. Minden egyes cic�nak k�l�n "szolg�ja" volt, akit bizony szigor�an megb�ntettek, ha nem gondozta kellõ szak�rtelemmel �s szeretettel az �llatot. Nos, lehet, hogy mindez csup�n legenda, a val�s�g viszont az, hogy a burma eredete meglehetõsen vitatott. Igaz, hogy r�gi, XV. sz�zadb�l val� thaif�ldi k�nyvekben olyan utal�sokra, illetve �br�zol�sokra bukkantak, amelyek a burma macsk�ra hasonl�tanak, m�gsem �ll�thatjuk egy�rtelmûen, hogy a fajta teljes eg�sz�ben onnan sz�rmazik. Az t�rt�nt ugyanis, hogy 1930-ban egy Wong Mau nevû barna keleti nõst�ny ker�lt az Egyes�lt �llamokba Burm�b�l, amelyet azut�n - jobb h�j�n! - szi�mi kand�rral p�roztattak. �gy sz�letett meg a burma macska - Amerik�ban! Ide�lis kedvenc. H�vei szerint �rtelmesebb, mint sok m�s fajta. Rendk�v�li m�don k�tõdik az emberhez. Humoros, vid�m, akt�v cica. Elfogult teny�sztõi szerint, ha valaki olyan macsk�ra v�gyik, amelyik a vil�g v�g�re is elk�s�ri - akkor felt�tlen�l burma macsk�t v�lasszon. Teste erõs �s izmos; j�val s�lyosabb, mint amilyennek l�tszik. Barna, k�k, csokol�d�sz�nû, lila, v�r�s, barna-teknõc, csokol�d�-teknõc �s lila-teknõc v�ltozatban teny�sztik.

F�kajegyû burma: Elsõ l�t�sra �gy tûnhet, hogy a burma nemigen k�l�nb�zik a hossz� szõrû colourpoint perzs�t�l. A pof�n, a f�leken, a v�gtagokon, a farkon l�võ akromel�ni�s jegyek �s a gall�ron, a farkon tal�lhat� hosszabb szõrzet is erre a fajt�ra eml�keztet. Szõrzete r�videbb, mint a colourpoint perzs��. Teste a perzs��n�l ny�jtottabb, v�gtagjai viszonylag r�videk �s t�mzsik. A burma farka hossz�, �s a m�kus fark�hoz hasonl�an t�bbnyire f�lfel� �ll. Pofar�sz�k nagy, kifejezetten ny�jtott. Kerek, m�gis viszonylag kis szem�k teljesen s�t�tk�k vagy zaf�rsz�nû. A burm�n�l elsõ l�t�sra feltûnik a l�bv�geken l�võ �gynevezett zokni, amelyek a h�ts� v�gtagokon valamivel hosszabbak. A zokni sz�ne �s form�ja nagy szerepet j�tszik az elb�r�l�sn�l. A birma v�ltozatai azonosak a colourpoint perzsa �s a szi�mi sz�neivel. A leggyakoribb a s�t�tbarna sz�n. A gyapjas aljszõrzet hi�nyzik, emiatt szõrtakar�juk kev�sb� t�m�tt. A hetvenes �vek v�g�n a f�lhossz� szõrûek csoportj�t elk�l�n�tett�k. A ki�ll�t�sokon ma m�r a legszebb hossz� �s legszebb f�lhossz� szõrû nõst�nyt �s kand�rt is megv�lasztj�k. Jelleme alapj�n a burma nagyon bar�ts�gos, az ember h�v�s�ra rendszerint kellemes, l�gy hangon v�laszol, csak a t�zel�s ideje alatt v�lik zajosabb�. A fajta ismerõi szerint a burm�t nem aj�nlatos kisgyerekes csal�dban tartani, mivel nehezen viseli a kisgyermeki term�szetet. Elõfordul, hogy a gyermek viselked�s�re agressz�van reag�l. T�pl�l�s�t illetõen meglehetõsen v�logat�s, rossz evõ. Nagyon szereti a meleget, legjobban a 22-24�C-on �rzi mag�t. Sz�ne nagym�rt�kben f�gg a k�rnyezet hõm�rs�klet�tõl �s p�ratartalm�t�l. Tart�san hûv�s, p�r�s helyen tartva alapsz�n�k �s jegyeik megs�t�tednek. A birma felnevel�se el�g neh�z, ha m�s fajt�t kever�nk bele, akkor eltûnik a feh�r zokni. A burmak�lyk�k, amikor megsz�letnek, teljesen vil�gos sz�nûek akromel�ni�s jegyek n�lk�l, a negyedik h�t k�r�l kezdenek el sz�nezõdni, elõsz�r az orron �s a f�leken, majd a farkon �s a v�gtagokon is.

K�k jegyû burma: Sz�ne k�l�n�sen f�gg a kl�m�t�l, a t�pl�l�st�l. Friss, feh�rjed�s t�pl�l�kkal kell etetni. Ne adjunk neki sz�raz t�pot. A szõrzet alapsz�ne 1-2 �ves koruk k�r�l aranyt�nus� b�zs. Bund�ja k�nnyen �polhat�, egyszerû kef�l�ssel tarthatjuk rendben.

Lila jegyû burma: Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne levendula-r�zsasz�nû.

Barna burma: Ez volt az elsõ sz�nv�ltozat, amelyben ezt a fajt�t elismert�k �s teny�sztett�k. A fajta saj�toss�ga, hogy r�vid szõre egysz�nû. �n�ll� fajtak�nt 1936-ban ismert�k el. Bund�ja f�kasz�nû, orrt�kre �s talpp�rn�i barn�k. Hiba, ha a barna sz�nhez fekete keveredik. A k�lyk�k szõrzete sokkal vil�gosabb, pof�jukon elõfordulhat maszk, lehet gyenge cs�kozotts�g vagy kiegyenl�tetlen sz�nezõd�s. Mindennek 15 h�napos korra teljesen el kell tûnnie.

K�k burma: T�bb�ves pr�b�lkoz�s eredm�nyek�nt sz�letett meg ez a fajta. Ez�stsz�rke t�nus�, k�kessz�rke bund�ja van, de sz�n�k j�val vil�gosabb, mint az orosz k�k� vagy a brit r�vid szõrû�. A k�lyk�k is vil�gos t�nus�ak, �ltal�ban maszkjuk van, a h�tukon cirmosrajzolat figyelhetõ meg, ennek felnõttkorra el kell tûnnie. Az ez�stsz�n elsõsorban a f�l�n, a pof�n �s a mancsokon figyelhetõ meg.

Csokol�d�sz�nû burma: a FIFe szabv�ny jelenleg t�z v�ltozatot ismer. A csokol�d�sz�nû burm�t champagne-nak is nevezik, szõre, orrt�kre �s talpp�rn�i tejcsokol�d�-sz�nûek. A fejen l�võ szõr�k s�t�tebbek, a talpp�rn�k fah�jsz�nûek. A k�lyk�k majdnem feh�ren sz�letnek, a sz�nezõd�s elsõi jelei az orr k�r�l �s a mancsokon fedezhetõek fel elõsz�r, ez�rt csak 6-8 hetes korban l�tszik a csokol�d�sz�n.

Lila burma: Feje lekerek�tett, �lla erõteljes, pof�i teltek, a beesett arc s�lyos hib�nak sz�m�t. F�le k�zepes nagys�g�, enyh�n lekerek�tett, egym�st�l t�vol �ll �s kiss� elõrehajlik. A h�mek feje erõteljesebb, pof�ja teltebb. A r�vid orr t�v�n�l egy m�lyed�s van, ami nem lehet t�l m�ly. A szeme t�vol �l egym�st�l, sz�ne s�rga vagy aranys�rga, esetleg borosty�nsz�nû. Az alig �szrevehetõ z�ldes �rnyalatot m�g eln�zik, de a k�k szem kiz�r� t�nyezõ a versenyeken. Szõre galambsz�rke sz�nû, r�zsasz�n �rnyalattal. A kicsik majdnem feh�ren j�nnek vil�gra.

V�r�s burma: Felnõttkor�ban melegnarancssz�nû, j�l l�that� cs�kozotts�g figyelhetõ meg rajta. Az orrt�kr�n vagy a talpp�rn�kon tal�lhat� pigmentfoltok miatt pontlevon�s j�r a ki�ll�t�sokon. A k�lyk�k v�gleges sz�n�ket csak 6-8 h�ttel sz�let�s�k ut�n nyerik el.

Kr�msz�nû burma: A burma teste k�zepes hossz�s�g�, izomzata erõs, nyaka v�kony, hossz� mellkasa erõteljes, h�tvonala egyenes, v�gtagjai viszonylag t�r�kenyek, kecsesek. A h�ts� v�gtagok hosszabbak az elsõkn�l, mancsai ov�lis alak�ak. Egyenes farka k�zepes hossz�s�g�, v�ge fel� elkeskenyedik, cs�csa lekerek�tett. �gy a burma egzotikus benyom�st kelt. Bund�ja pasztell kr�msz�nû, orrt�kre �s talpp�rn�i r�zsasz�nûek, az orrt�kr�n nem jelenhetnek meg pigmentfoltok, �s a cica nem viselhet akromel�ni�s jegyeket. Az alom 5-7 k�ly�kbõl �ll, a kicsik vil�gos sz�nûek.

F�kasz�nû teknõctarka burma: Ez a sz�nv�ltozat is elfogadott �s ismert. A barna alapsz�nen t�bb kisebb kr�msz�nû folt tal�lhat�, ezek ar�nyosan oszlanak el a szõrzetben, meg kell jelenni�k a v�gtagokon �s a farkon is. A k�k-teknõctark�n�l vil�gosk�k alapon kr�msz�nû foltok, a csokol�d�sz�nû teknõctark�n�l lila alapon vil�gos kr�msz�nû foltok figyelhetõk meg. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne megegyezik a mindenkori sz�nvari�nssal. A teknõctarka v�ltozatn�l csak nõivar� egyedek l�teznek ugyan�gy, ahogy a t�bbi teknõctark�n�l, ezeket a FIFe szabv�ny m�r 1983 �ta elismeri.

Lila-teknõctarka burma: Szõrzet�t lila alapon kr�msz�nû foltok alkotj�k. Szõre r�vid, t�m�r, testhez simul�, b�rsonyos tapint�s� �s f�nyû. A szõrsz�lak v�gig egyenletesen sz�nezettek, a test als� r�sz�n �s a mellkason a szõr vil�gosabb �rnyalat�, viszont az arcon �s a f�l�n erõsebb a pigment�lts�g. Ha a h�ton fordul elõ b�rmilyen �rny�kolts�g, az s�lyos hib�nak minõs�l, ugyan�gy hiba a feh�r foltok kialakul�sa is. A belteny�szt�s miatt k�l�nb�zõ rendelleness�gek, degener�ci�k j�hetnek l�tre, ezek k�z�l az egyik a fogazaton megfigyelhetõ elv�ltoz�s. Az eg�szs�ges macska felsõ �s als� metszõfogai harap�sn�l �rintkeznek egym�ssal, cs�csaik f�ggõlegesen egym�sra fekszenek. Ezzel szemben a belteny�sztett p�ld�nyokn�l a felsõ fogsor elõreny�lhat, ezt nevezi a szakirodalom pontysz�j�s�gnak, ha viszont az als� fogsor ny�lik a felsõ f�l�, akkor csukasz�j�s�gr�l besz�l�nk. Erõsebb csukasz�j�s�gn�l a nyelv is tart�san kil�ghat, ami s�lyos eszt�tikai hib�nak minõs�l, �s a b�r�latkor kiz�rj�k az ilyen �llatot a versenybõl.

K�k-teknõctarka burma: R�g�ta ismert �s nagyon kedvelt v�ltozat. Intelligenci�ja magas, j�l alkalmazkodik, de igaz�b�l �ltal�ban csak egy emberhez ragaszkodik. Kedveli m�s �llatfajok jelenl�t�t is, hossz� �letû, gyakran meg�li a 16-19 �vet, �s m�g ebben a korban is hihetetlen�l j�t�kos marad. Halkan ny�vog, egyed�l a t�zel�s idõszak�ban hangosabb egy picit. Ha van karomkoptat�ja, akkor a f�gg�ny�ket �s b�torokat is b�k�n hagyja. Szõr�nek �pol�sa igen egyszerû, csak kef�l�st ig�nyel. A szem tiszt�n tart�s�val m�r t�bb gond van, ugyanis a k�nnyet - mivel a vil�gos szõr�n cs�nya nyomot hagy - naponta vizes vatt�val le kell t�r�lni.

Brit r�vid szõrû macsk�k

A macsk�k t�bbs�ge r�vidszõrû, olyannyira, hogy eg�szen a XVI. sz�zadig Eur�p�ban nem is ismertek m�sf�le cic�kat. Ezek az �llatok erõsen hasonl�tottak az eur�pai vadmacsk�hoz; alapsz�n�k �s mint�zatuk a cirmos volt, majd - a h�zias�t�s eredm�nyek�ppen - kialakultak a fekete, a v�r�s �s a sz�rke v�ltozatok is. Fajtiszta teny�szt�s�kkel Angli�ban foglalkoztak elõsz�r. Ma m�r sok-sok sz�nv�ltozatuk l�tezik. Vannak: brit (eur�pai), amerikai �s egy�b r�vid szõrû macsk�k.

A k�v�natos t�pus minden sz�nv�ltozatn�l azonos: k�z�phossz�, erõteljes, izmos test; erõs, ar�nyos l�bak; kecses, kerekded mancsok. A fej g�mb�lyû, j�l fejlett pof�val; a f�l apr�, az orr r�vid. A szõrzet r�vid �s t�m�r. A brit r�vidszõrû az egyik legintelligensebb, legb�josabb cica, amely voltak�ppen a h�zimacsk�k k�l�n�sen j�l siker�lt p�ld�nyaib�l form�l�dott ki nemzed�k�k hossz� sor�n �t. A csal�d bar�tja, engedelmes, j� viszonyban van a t�bbi h�zi�llattal is, gazd�j�hoz erõteljesen k�tõdik.

Kedvelt sz�nv�ltozatai:

Fekete brit r�vid szõrû: Ez a vil�gon a legelterjedtebb fajta. Gyakori v�ltozat a fekete sz�nû brit r�vid szõrû. Bund�ja m�lyfekete sz�nû. A rozsd�s, sz�rk�s �rnyalat, az õsz szõrsz�lak vagy a cs�kozotts�g megjelen�se s�lyos hib�nak sz�m�t. Orrt�kre �s talpp�rn�i is feket�k. K�v�natos a s�t�t narancs- �s a r�zsz�n. A fekete sz�nû k�ly�k bund�ja 6-7 h�napos korukig gyeng�n sz�nezettek. Barn�s t�nus�, rozsdasz�nû, sõt sokszor cirmos ter�letek is felfedezhetõk. A sz�nezõd�s felnõtt korra teljesen fekete lesz.

Feh�r brit r�vid szõrû: A fajtastandard a szemsz�n alapj�n h�rom v�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg: r�z vagy narancs szemsz�n, k�k szemsz�n vagy felem�s szemsz�n. K�zepes vagy nagy test�k erõteljes, mellkasuk sz�les, v�gtagjaik r�videk, mancsai erõsek. Farka r�vid, lompos. Feje massz�v, nyaka r�vid, erõs. A r�vid, sz�les orr t�v�n�l nincs m�lyed�s. F�lei r�videk, sz�lesek, v�g�k lekerek�tett, szemei nagyok, kerekek. Szõre finom, pl�ss-szerû, nem fekszik szorosan a testre, gyapjas aljszõrzete j�l fejlett. A fedõ- �s aljszõrzetnek azonos hossz�s�g�nak kell lennie. A ki�ll�t�sokon a brit r�vid szõrû macsk�kn�l az �ltal�nos �llapot, a kecsess�g, a hajl�konys�g is sz�m�t. Fontos az �polts�g m�rt�ke �s az �sszbenyom�s is. A k�lyk�k feh�ren sz�letnek. Homlokukon a f�lek k�z�tt k�r�lbel�l egy�ves korukig v�r�ses vagy sz�rke folt van, ez a felnõtt �llatokn�l eltûnik.

K�k brit r�vid szõrû: Sz�mos sz�nv�ltozata ismert. A k�k r�vid szõrû v�ltozatot 1880 �ta ismerik. A sz�rk�sk�ktõl a sz�rk�ig minden sz�nv�ltozat megengedett, de elõnyben r�szes�tik a pasztellt�nus� vil�gos sz�rk�sk�k sz�neket. Szemei sug�rz� r�z vagy narancssz�nûek. Ez a cica nagyon hasonl�t a karthauzira, de a brit r�vid szõrû teste, f�lei kisebbek, v�gtagjai valamivel hosszabbak, szõrzete r�videbb, finomabb, testhez simul�.

K�k-kr�m brit r�vid szõrû: A teknõctark�b�l alakult ki, halv�ny�t� g�nek hat�s�ra a feket�bõl k�k, a v�r�sbõl kr�msz�n lett. Fontos az egyenletes mel�rozotts�g, de a cs�kozotts�g hib�nak minõs�l. Ebbõl a fajt�b�l csak nõivar� egyedek fordulnak elõ. A k�k-kr�msz�nû macsk�k kr�msz�nû nõst�ny �s k�k h�m vagy k�k nõst�ny �s kr�msz�nû h�m p�ros�t�s�b�l sz�rmaznak. A k�k-kr�m sz�nv�ltozat szemei narancssz�nûek, orrt�kre, talpp�rn�i r�zsasz�nûek. A k�lyk�k sz�let�s�kkor k�kek, a kr�msz�nû szõrsz�lak csak k�sõbb nõnek ki, a bunda k�r�lbel�l 9-10 h�napos korra alakul ki teljesen.

Teknõctarka-feh�r brit r�vid szõrû: Ez a kombin�ci� is a fekete, a v�r�s �s a feh�r sz�nbõl tevõdik �ssze. A sz�nes ter�letek a testfel�let maximum k�tharmad�t, minimum fel�t foglalhatj�k el, a marad�k r�sznek feh�rnek kell lennie. A foltoknak a feh�rtõl el kell hat�rol�dniuk. Mind a h�rom sz�nnek jelen kell lennie a pof�n, a v�gtagokon, a h�ton �s a farkon is. a v�r�s ter�leteken nem lehet cs�kozotts�g, de megengedettek a v�r�s k�l�nb�zõ t�nusai. Ez a fajta is csak nõivar� lehet. A nõst�nyeket csak egysz�nû kand�rral szabad p�roztatni.

K�tsz�nû brit r�vid szõrû: A fajt�t viszonylag k�sõn ismert�k el, csak 1969-ben szabv�nyos�tott�k. Hat sz�nv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg, ezek a k�vetkezõk: a feh�r kombin�ci�ja feket�vel, k�kkel, csokol�d�sz�nnel, lil�val, v�r�ssel vagy kr�msz�nnel. A sz�nek meghat�rozott ar�nyban lehetnek a testen, ezenk�v�l j�l k�r�lhat�roltnak �s mindenf�le �rny�kolts�gt�l mentesnek kell lenni�k. Fontos, hogy a sz�nek harmonikusan oszoljanak el a fejen, a h�ton, a farkon, a v�gtagokon. Ezeknek a testfel�leteknek minimum fel�t, maximum k�tharmad�t kell fedni�k, az arcon elengedhetetlen a l�ngnyelv jelenl�te. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k vagy r�zsasz�nûek, vagy a szõrzet sz�n�nek megfelelõek.

Fekete tigriscs�kos brit r�vid szõrû: Szõr�nek alapsz�ne barna, ezen hat�rozott fekete cs�kozotts�g figyelhetõ meg. Az orrt�k�r t�glapiros fekete szeg�llyel, a talpp�rn�k feket�k vagy s�t�tbarn�k. Szemei r�z- vagy narancssz�nûek, a szemh�jak k�rnyezete fekete. Fekete m�rv�nyozott brit r�vid szõrû: A szõrzet mint�zata lehet tigriscs�kos, m�rv�nyozott vagy pettyes. A feh�r foltok vagy szõrsz�lak jelenl�te nem k�v�natos. A m�rv�nyozotts�g gyakoribb, mint a tigriscs�kozotts�g. A k�lyk�k el�g s�t�ten j�nnek a vil�gra, mint�zatuk sûr�tett �s csak a n�veked�s folyam�n oszlik el, ezt a teny�sztett �llatok kiv�laszt�s�n�l figyelembe kell venni.

Ez�st-fekete tigriscs�kos brit r�vid szõrû: Alapvetõ ismertetõjele a fejen �s a mellkason l�võ egys�ges mint�zat. A szemek f�l�tt, a homlokon t�bb cs�k van, ezek k�z�l a leghosszabb a fejtetõig h�z�dik, a r�videk pedig M alakzatot k�peznek a homlokon. A mellsõ l�bakon t�bb har�ntcs�k fut v�gig. A tigriscs�kos h�ta k�zep�n h�rom hosszanti cs�kot figyelhet�nk meg, a k�z�psõ a leghosszabb, ez v�gigfut a farkon is. Ezekbõl a cs�kokb�l indulnak ki a has oldal�n v�gigfut� p�rhuzamos cs�kok, amelyeknek j�l el kell k�l�n�lni�k egym�st�l. A farkon gyûrûk tal�lhat�k, a farok v�ge fekete. A m�rv�nyozott macsk�k kiter�tett szõre a pillang�sz�rnyak rajzolat�ra eml�keztet, z�rt egys�get k�pez. A pettyes mint�zat� macska hasonl�t a tigriscs�kosra. Azonban a f�ggõleges cs�kok helyett itt k�l�n�ll� pettyeket figyelhet�nk meg. Fontos, hogy a pettyek ne folyjanak �ssze. Leggyakoribb a tigriscs�kos v�ltozat, de sok van a m�rv�nyozottb�l is. A barna sz�n a szõrzetben vagy a gyûrûz�tts�g s�lyos hib�nak sz�m�t a b�r�latkor. A k�lyk�k sz�ne sz�rke.

Ez�st-fekete m�rv�nyozott brit r�vid szõrû: Az ez�stcs�kos cic�knak n�gy sz�nv�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg egym�st�l. Ezek a k�vetkezõk:

Fekete-ez�st cirmos fekete mint�zattal, k�k-ez�st cirmos k�k mint�zattal, csokol�d�-ez�st cirmos barna mint�zattal, lila-ez�st cirmos lila mint�zattal: A szem�k z�ld vagy s�rga sz�nû. Bund�juk nem ig�nyel k�l�nleges �pol�st, hetente egyszer alaposan �t kell õket kef�lni, szõrv�lt�s idej�n nem �rt gyakrabban. Ha ki�ll�t�sra vissz�k, akkor b�r�lat elõtt sim�tsuk v�gig a szõr�t vadbõrrel, �gy sokkal f�nyesebb lesz a bund�ja.

K�k cirmos brit r�vid szõrû: Alapsz�n�k elef�ntcsontsz�nnel kevert k�k, amelyen s�t�tk�k mint�zat figyelhetõ meg. Az orrt�k�r f�radtr�zsasz�n, kerete szint�n s�t�tk�k, a szemh�jak s�t�tk�kkel szeg�lyezettek, talpp�rn�i k�kessz�rk�k. Ritka, hogy minden a szabv�nynak megfelelõ legyen.

V�r�s cirmos brit r�vid szõrû: A v�r�s �s a kr�msz�nû szõrsz�lak nem mutathatnak gyûrûz�tts�get. A bunda alapsz�ne v�r�s vagy kr�msz�nû, s�t�tv�r�s, illetve s�t�t kr�msz�nû mint�zattal. Meghat�rozott a szemsz�n, az orrp�rna �s a talpp�rn�k sz�ne, amiknek harmoniz�lnia kell a szõrzet sz�n�vel. A v�r�s sz�nûn�l az orrt�k�r t�glav�r�s, szeg�lye megegyezik a h�ton l�võ mint�zat sz�n�vel, a kr�msz�nûn�l pedig az orrt�k�r r�zsasz�nû, szeg�lye szint�n a mint�zat sz�n�vel egyezik meg. �rdekess�g, hogy a fajt�ban t�bb h�mivar� egyed tal�lhat�, mint nõst�ny.

Pettyes brit r�vid szõrû: Ritka fajt�nak sz�m�t, amelynek h�t�n �s has�n sz�mtalan - nem felt�tlen�l k�r alak� - petty tal�lhat�, de ugyanazon az �llaton azonos alak�nak kell lenni�k. Pontvesztes�get jelent, ha a pettyek �ssze�rnek. A szõrsz�laknak gyûrûz�tteknek kell lenni�k. A brit r�vid szõrû nagyon hûs�ges, nyugodt macska, nem f�l�nk, szel�d, nem tolakod�, figyelmes, felismeri, ha a gazdij�nak rossz kedve van. Minden �llattart�, macskabar�t kedvence lehet.

Csincsilla brit r�vid szõrû: Bund�ja a fejen, a f�leken, a h�ton, a has oldal�n �s a farkon fekete, k�k, csokol�d�sz�nû vagy lila fedõszõr�kkel. Szeme smaragdz�ld, orrt�kre t�glav�r�s.

F�stsz�nû brit r�vid szõrû: Nem gyakori fajta. Kik�t�s, hogy a gyapjas aljszõrzet ez�st legyen, ezen fekete, k�k, csokol�d� vagy lila spriccelt fedõszõrzet van. A spriccelts�gnek �sszhangban kell lennie az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�n�vel, ezenk�v�l megk�vetelik, hogy a f�lpamacsok ez�stfeh�rek legyenek. A szem sz�ne r�z- vagy s�t�t narancssz�nû. Ha cs�kozotts�g jelenik meg az �llaton vagy nem el�gs�ges a spriccelts�g m�rt�ke, akkor ez pontvesztes�ggel j�r.

Egyiptomi mau

Angli�ban �s Eur�p�ban a mai napig nem ismert�k el. A mau arab sz�, �s macsk�t jelent. Teste karcs�, eleg�ns, v�gtagjai v�konyak. A h�ts� l�bai hosszabbak az elsõkn�l. Mancsai ov�lisak, keskenyek, l�baink cs�kozotts�g figyelhetõ meg, ami esetleg pettyezetts�gbe mehet �t. Farka k�zepes hossz�s�g�, tõben vastagabb, a v�ge fel� pedig elkeskenyedik. Szõrzete r�vid �s d�s, szõrsz�lain 2-3 sz�ngyûrû is l�that�. H�ta pettyezett. Orrt�kre kicsi �s palar�zsasz�nû, szeg�lye fekete vagy s�t�tbarna. Ugyanilyen sz�nû a sz�j �s a szem k�rny�ke is. Nagy f�le, enyh�n hegyes f�le van. Szeme nagy, mandula form�j�, z�ld vagy aranyt�nus�. Eddig k�t sz�nv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg: az ez�st�t (ez�st alapon fekete p�tty�k) �s a bronzot (bronzsz�nû alapon s�t�tbarna vagy feket�sbarna p�tty�k).

H�zimacsk�k

F�ld�nk�n mintegy 300-400 milli� macska �l. Ezek nagy t�bbs�ge "k�z�ns�ges" h�zimacska, s csak eleny�szõ r�sz�k fajtatiszta, t�rzsk�nyvezett j�sz�g. Egy jap�n mond�s szerint: "Ha az ember egy kuty�t 3 napig etet, az 3 �vig sem felejti el. Ha azonban egy macsk�t etetsz 3 �vig, az 3 nap m�lva sem fog eml�kezni r�d." Nos, ez a mond�s kicsit leegyszerûs�ti a cic�k viselked�s�t, de az t�ny, hogy a macska csak f�lig-meddig h�ziasodott, �s ez sok mindent megmagyar�z. Az a macska, amelyik a lak�sban �l, annyira megszokja ezt az �letm�dot, hogy nem is v�gyik a "szabad" �letre, de amelyik a pinc�be, vagy a padl�sra ker�lt vagy �ppen ott j�tt a vil�gra, az bizony megveti a "polg�ri k�nyelmet". V�gsõ soron a macska �ltal�ban maga d�nti el, hogy milyen �letm�d felel meg neki a legjobban. A vad- �s h�zimacska vemhess�gi ideje egyar�nt hozz�vetõlegesen 53-t�l 70 napig tart. Egy-egy ell�s alkalm�val a h�zimacsk�nak ak�r 5-10 k�lyke is lehet. A k�lyk�k 6-7 h�ten �t kiz�r�lag anyatejjel �lnek. A nõst�ny rendszerint �vente k�tszer ivarzik, illetve p�rzik. A macska �letkora �tlag 10-15 �v, de ez term�szetesen f�gg az �letviszonyokt�l, a tart�st�l �s az �pol�st�l is. A k�z�ns�ges h�zimacska a legv�ltozatosabb sz�nekben �s rajzolatokban fordul elõ. Lehet: fekete, feh�r, k�kessz�rke, h�romsz�nû, cs�kozott, tarka �s �gy tov�bb.

Cirmos h�zimacska: a cs�kozott vagy m�rv�nyozott (cirmos) macsk�k õrizt�k meg a legh�vebben õseik rajzolat�t; m�g a l�tsz�lag egysz�nû cic�k bund�j�n is �t�t a cs�kozotts�g.

Feh�r h�zimacska: szemei k�kek vagy narancss�rg�k, n�ha felem�s sz�nûek. Szõrzete hossz� vagy r�vid. Sz�let�sekor homlok�n gyakran sz�rke folt l�that�, amely k�sõbb eltûnik.

A t�bbi macskafajt�hoz hasonl�an rengeteg sz�nv�ltozatban ismert. K�zepes testhossz�s�g�, k�zepes m�retû a nyaka, az orra, a f�le, a v�gtagjai �s a farka is, a fej form�ja hossz�k�s. Jelenleg 41 elfogadott sz�nv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg, nem elfogadott a csokol�d�- �s a lila sz�nû. Ha elt�r a szabv�nyt�l a sz�n, akkor a h�zimacsk�k k�z� sorolj�k, �s a ki�ll�t�sokon is ebben a kateg�ri�ban �rt�kelik.

Himal�ja-macska

T�bb �vtizeddel ezelõtt egy fanatikus teny�sztõ elhat�rozta, hogy keresztezi a szi�mit a perzsa macsk�val, s olyan cic�t alak�t ki, amelyn�l mindk�t fajta jellemzõi megtal�lhat�k. Az eredm�ny: egy hossz� szõrû macskaf�le - t�pus�ban perzsa, szõrzetmint�ban szi�mi! Nos, valahogy �gy keletkezett a himal�jak�nt ismertt� v�lt hibrid fajta. Egyes t�rzsk�nyvezõ egyes�letek ugyan nem hajland�k k�l�n fajtak�nt elismerni, hanem a perzsa oszt�ly egyik sz�nv�ltozatak�nt tartj�k ny�lv�n, de ez a himal�ja macska rajong�it egy�ltal�n nem zavarja. Val� igaz, hasonl�t a perzs�khoz: a sz�les, g�mb�lyû fej, a nagy kerek szemek, a r�vid, fitos orr, a z�m�k test, a t�mzsi l�bak, a hossz�, leoml� szõrzet - mind olyan saj�toss�g, amely mindk�t fajt�n�l megtal�lhat�. A himal�j�t egy�bk�nt colour-point sz�njelei (a testsz�ntõl elt�rõ v�gtagsz�nek) teszik jellegzetess�.

Jap�n kurta fark� macska

M�r �vsz�zadok �ta ismert Jap�nban, ezzel szemben az eur�pai teny�sztõsz�vets�g egyelõre nem fogadja el. A fajta jellemzõ tulajdons�ga a 10-12 cm-es csonka farok, amit a macska r�ad�sul behajl�tva tart, ez�rt m�g enn�l is r�videbbnek l�tszik. Az �llat teste k�z�pnagy, izmai j�l fejlettek. A h�ts� v�gtagok hosszabbak az elsõkn�l, ez�rt a cica kiss� behajl�tva tartja �ll�s k�zben. Hossz�, egyenes orra �s nagy szeme van. A leggyakoribb sz�nkombin�ci� neve mi-ke, amely feket�vel �s v�r�ssel kombin�lt feh�r. Emellett l�tezik egy teknõctarka, ez csak nõnemû lehet. Az akromel�ni�s jegyeket vagy sz�nezõd�st mutat� p�ld�nyok nem indulhatnak a versenyeken.

Karthauzi (chartreuse)

A legr�gebben teny�sztett fajt�k egyike, 500 �ve karthauzi szerzetesek hozt�k magukkal Afrik�b�l. Szõre finom, selymes, f�nylõ, t�m�tt, nem fekszik szorosan a testre, ami gyapjas aljszõrzet�nek k�sz�nhetõ. Megengedett a sz�rke �s a k�k sz�n is, azonban a legkedveltebb a vil�gosk�kes-sz�rke �rnyalat� �llatok. A felnõtt �llaton nem lehet cs�kozotts�g vagy feh�r szõrsz�l. A karthauzi feje g�mb�lyû, f�le k�zepes nagys�g�, v�g�k�n lekerek�tett, kiss� elõretol�dik, ami olyan, mintha a macska �lland�an figyelne, szeme nagy, r�z- vagy s�t�t narancssz�nû. Erõs, izmos testfel�p�t�sû. F�lelmet nem ismer, nagyon b�tor, vid�m, mozg�kony, rendk�v�l akt�v, de nem igaz�n hagyja mag�t k�nyeztetni. Hangosan dorombol, viszont halkan, gyenge hangon ny�vog, �s csak nagyon keveset, k�r�lbel�l �gy, mint a macskak�lyk�k. Magas az intelligenciaszintj�k. A k�lyk�k cirmosrajzolat�ak, gyûrûs fark�ak. Ezek a jegyek gyakran csak egy�ves korra tûnnek el, a szem�k v�gleges sz�ne is csak k�sõn alakul ki

Keleti r�vid szõrû macsk�k

Feh�r keleti r�vid szõrû: Testfel�p�t�se hasonl�t a szi�mi�hoz, b�r akromel�ni�s jegyek nem l�that�k rajta. Sz�ne az eg�sz test�n egys�ges, szõrzet�nek s�rga �rnyalatt�l mentes, ragyog� feh�rnek kell lennie, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k r�zsasz�nûek, szeme ragyog� k�k. Ha a szemsz�n nem k�k, a macsk�t kiz�rj�k a tov�bbi teny�szt�sbõl. Azokra az �llatokra is ez v�r, akikn�l a feh�r sz�n mellett megjelenik a s�kets�g is, ez ugyanis �r�klõdõ tulajdons�g, tov�bb� azokat a nõst�nyeket is kiz�rj�k, akik fekete foltosfejû ut�dot hoznak a vil�gra.

K�k keleti r�vid szõrû: Eleg�ns testû, �l�nk v�rm�rs�kletû, kedves term�szetû, probl�mamentes macskafajta. Szõrzet�nek sz�ne csillog� vil�gosk�k, orrt�kre �s talpp�rn�i palak�kek, a szeme z�ld, a s�rg�t m�r nem fogadj�k el. Az amerikai szabv�ny enged�kenyebb: a z�ld mellett a borosty�nsz�nt is elfogadja.

Fekete keleti r�vid szõrû: K�zepes testnagys�g�, hossz�, v�kony teste van. A v�gtagjai ar�nyosan hossz�ak, a h�ts�k valamennyivel hosszabbak, a mancsok ov�lisak, a farok hossz� �s hegyes. Szõrzete ragyog�an fekete, orrt�kre �s talpp�rn�i szint�k feket�k. A v�gleges szõrsz�n el�g k�sõn, 2-3 �ves korban alakul ki, �rny�kolts�g nem fogadhat� el. A fajta rendk�v�l f�rge, nagyon j�l m�szik, j�t�kos �s emberhez ragaszkod�.

Levendula-lila keleti r�vid szõrû: Feje hossz�, �k form�j�, orra kism�retû, �lla erõs, kicsi, szeme almaz�ld, ferde v�g�s�, egym�st�l viszonylag t�vol �lõ. A kancsal �llatokat itt is kiz�rj�k a teny�szt�sbõl. F�le nagy, egym�st�l t�vol tûz�tt, szõrzete l�gy, vil�gossz�rke, kev�s r�zsasz�nnel keverve, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k levendula-r�zsasz�nûek, hivatalosan csak el�g k�sõn, 1972-ben ismert�k el. Ha feh�r szõrsz�lak fordulnak elõ fõleg a mancsokon �s a szem k�r�l, az �llatot ki kell z�rni a tov�bbi teny�szt�sbõl.

Barna havanna r�vid szõrû: Ez a legr�gebben ismert (1888) keleti r�vid szõrû v�ltozat. Szõrzete a szõrsz�lak t�v�tõl a v�g�ig egysz�nû, a fekete, feh�r szõrsz�lak, a foltoss�g �s cs�kozotts�g kiv�tel�vel a barna minden �rnyalata megengedett. Feje hossz�, homloka ferde lefut�s�, orrt�v�ben m�lyed�s tapinthat�. Az orrt�k�r �s a tapint�szõr�k barna, a talpp�rn�k fah�jr�zsasz�nûek. 3 k�ly�k j�n a vil�gra egy alomban, vil�gosabb sz�nnel, mint amilyen felnõttkorban v�rhat�. Bund�juk n�ha cs�kos vagy v�r�s �rnyalat�, ez idõvel eltûnik. �ltal�ban egy bizonyos szem�lyhez k�tõdnek, viszont fontos tudnunk, hogy a kuty�k nem kedvelik ezt a fajt�t. El�g magas kort, ak�r 13-17 �vet is �lhetnek. Testfel�p�t�se hasonl�t a szi�mi�hoz, b�r akromel�ni�s jegyek nem l�that�k rajta. Sz�ne az eg�sz test�n egys�ges, szõrzet�nek s�rga �rnyalatt�l mentes, ragyog� feh�rnek kell lennie, az orrt�k�r �s a talpp�rn�k r�zsasz�nûek, szeme ragyog� k�k. Ha a szemsz�n nem k�k, a macsk�t kiz�rj�k a tov�bbi teny�szt�sbõl. Azokra az �llatokra is ez v�r, akikn�l a feh�r sz�n mellett megjelenik a s�kets�g is, ez ugyanis �r�klõdõ tulajdons�g, tov�bb� azokat a nõst�nyeket is kiz�rj�k, akik fekete foltosfejû ut�dot hoznak a vil�gra.

Korat

Õsidõk �ta tartott macskafaj, nev�t a Thaif�ld �szakkeleti r�sz�n fekvõ Korat tartom�nyr�l kapta. Szõrzete ez�st�sen csillog, d�s, finom tapint�s�, a testfel�lethez simul. Feje k�z�pnagy, sz�v alak�. Szeme z�ld sz�nû �s nagy, f�le szint�n nagy, lekerek�tett. Farka tõben erõs, vaskos, v�g�n elkeskenyedõ. �rdekess�g, hogy nagyon �rz�keny a k�l�nf�le vegyszerekre, gy�gyszerekre, elsõsorban a nyugtat�kra, az altat�kra �s az antibiotikumokra. Az alom 3-4 k�ly�kbõl �ll, amelyek tigriscs�kozotts�ggal j�nnek vil�gra, ez azonban gyorsan elm�lik. V�gleges szemsz�n�ket csak 3-4 �ves korukban nyerik el. 3-5 hetes korukra hozz� kell szoktatni õket az ember k�zels�g�hez, k�l�nben elvadulnak. A koratok idõskorukban is j�t�kos kedvûek. Õsi, term�szetes fajta, a thaif�ldi Korat fenns�k sz�l�tte. Egy XIV. sz�zadb�l sz�rmaz� - macsk�kr�l sz�l� - versesk�tetben h�rom fajt�r�l �rnak: a f�ka szi�mir�l, egy r�zsz�nû cic�r�l, amely feltehetõleg burma macska lehetett, �s a koratr�l. Korat v�ros�ban egy�bk�nt Si-Sawat a neve, ami j� szerencs�t jelent. Thaif�ld�n nagyon n�pszerû; az egyik k�zismert idegenforgalmi plak�ton thai n�pviseletbe �lt�z�tt l�ny l�that�, k�k korat macsk�val a kez�ben. Az ottani standardle�r�s is szinte k�ltõien fogalmaz: "Szõre felhõsz�nû, szeme, mint a zsenge rizs sz�ne" Mind a mai napig ritka fajt�nak sz�m�t. Aki ilyen macsk�t szeretne venni mag�nak, bizony sok�ig kell v�rnia, m�g egy koratk�ly�kh�z juthat. Az Egyes�lt �llamokban van a legt�bb belõle, de ma m�r Nagy-Britanni�ban, Ausztr�li�ban, Kanad�ban, D�l-Afrik�ban �s �j-Z�landon is teny�sztik. K�zepes termetû, selymes szõrzetû, z�ld szemû, izmos cica. Vonz� term�szetû, �l�nk, eszes �llat, szereti, ha bec�zgetik, simogatj�k. Gazd�j�hoz nagyon ragaszkodik. M�s macsk�kkal j�l megf�r, sõt sz�vesen bar�tkozik kedves, szel�d kuty�kkal is.

Maine-Coon

A Maine Coon Amerika nemzeti macsk�ja. Igazi jelens�g �s egy�nis�g: megtestes�l benne a sz�ps�g, kedvess�g, �n�ll�s�g �s szabads�gszeretet. Eredet�t tekintve romantikusabbn�l romantikusabb t�rt�netek l�ttak napvil�got a genetikai k�ptelens�gnek sz�m�t� macska-mos�medve keresztezõd�stõl kezdve Marie Antoinette cic�j�nak kalandos utaz�s�val bez�r�lag. Nagy val�sz�nûs�ggel azonban a Maine Coon õsei az Amerik�ba telep�lt m�s h�zimacsk�hoz hasonl�an haj�n �rkeztek a kontinensre �s ott ezen macsk�k g�nk�szlet�nek t�k�letesed�se, valamint a term�szetes szelekci� folyt�n alakult ki a cicek karaktere.
�s honnan az elnevez�s? H�t, ez is romantikus t�rt�net: az egyik Maine �llambeli farmer feles�ge, mik�zben cic�j�t figyelte, �gy ki�ltott fel: "n�zd ezt a macsk�t, �gy n�z ki, mint egy mos�medve!" Mivel a mos�medve angolul "coon" �s mivel Maine �llamban t�rt�nt a dolog, egyenesen k�vetkezik az elnevez�s… Persze, ha hisz�nk az ilyen kedves t�rt�netekben.J))

Standard

Fej:
k�zepes m�retû, a profil enyh�n homor� (semmik�ppen sem egyenes), az orr �s ajakr�sz szembõl sz�gletes, az �ll m�ly, erõs (egyvonalban a sz�j felsõ perem�vel)

F�lek:
nagyok, sz�les alap�ak, v�ge fel� hegyesedõk. Magasan tûz�ttek, a f�lek k�z�tti t�vols�g maximum a f�l alapj�nak sz�less�ge lehet. A f�lkagyl� szõr�s, a szõrsz�lak t�lny�lnak a f�l�n. K�v�natos a f�l v�g�n tal�lhat� f�lpamacs (hi�z-bolyt), ami k�l�n kiemeli a f�lek form�j�t.

Szemek:
kiss� ferde metsz�sû, nagy, z�ld, arany, k�k vagy r�zsz�nûek (nincs �sszef�gg�s a szõrzet �s a szemek sz�ne k�z�tt)

Test: hossz�, oldaln�zetben t�glalap alak�, erõteljes, erõt sug�rz� izomzat.

Farok:
a tõn�l vastagabb, v�ge fel� v�konyod�, d�s, t�m�tt szõrzettel. Legal�bb olyan hossz�, mint a test.

L�bak:
erõteljes, izmos, j� csontozat�, a mancsok nagyok �s jellemzõ az ujjak k�zti d�s szõrzet.

Szõr:
nem egyforma hossz�, a test oldal�n �s a farok fel� egyre hosszabb. A testen �s a farkon leoml�. A h�ts� l�bakon a bricsesz d�s.

(A le�r�st �s a k�peket a Heartbreaker Maine Coon Teny�szet bocs�totta rendelkez�s�nkre. K�sz�nj�k!)

Manx

A farok n�lk�li manxot m�r �vsz�zadok �ta ismerik. A manx mut�ci� k�vetkezm�nye, az �llat testfel�p�t�se megv�ltozott, a mart�j�k lekerek�tett, a h�t r�vid, a h�ts� l�bak hossz�ak �s erõsek. Ezek k�vetkezt�ben a manx ink�bb ugr�l, mintsem k�nnyed�n l�pked, ahogy azt a macsk�kt�l megszokhattuk, Rosszul m�szik, �s magasr�l sem tud leugrani. A farkatlans�g miatt a szõrsz�ne nem szabv�nyos�tott, szeme b�rmilyen sz�nû lehet, az a fontos, hogy harmoniz�ljanak egym�ssal. A fajta nagy �s kerek, pof�ja j�l fejlett, f�le sz�les alapon �l. A farkatlan k�lykei gyakran halva sz�letnek

Ocicat

Ezt az �rdekes p�tty�s �llatot csak nemr�giben teny�sztett�k ki, m�gpedig egy csokol�d�sz�nû szi�mi kand�r �s egy szi�mi-abesszin hibrid nõst�ny p�roztat�s�val. Az Egyes�lt �llamok hat�rain k�v�l szinte teljesen ismeretlen. Jelenleg m�g "k�s�rleti fajt�"-nak sz�m�t, de igen nagy a val�sz�nûs�ge annak, hogy hamarosan hivatalosan is elismerik. Egyelõre k�t v�ltozatban teny�sztik: s�t�t �s vil�gos gesztenyesz�nben, a mellkason, a l�bakon �s a farkon cirmos foltokkal. K�zepes m�retû, karcs�, eleg�ns megjelen�sû macska. Bar�ts�gos, j�t�kos, kifejezetten gyerekszeretõ, nyugodt, csendes term�szetû: ide�lis kedvenc. Teny�sztõi szerint tart�sa nem okoz k�l�n�sebb gondot.