Az apró Yorkshire terriertől a póni méretű ír farkaskutyáig minden kutya közös őstől származik, feltehetőleg egy, az emberi melegséget és a könnyű élelemszerzési lehetőséget kereső kelet-ázsiai farkastól – jelentették be amerikai kutatók.
A dél karolinai College of Charleston tudósai szerint a kelet-ázsiai farkasok domesztikálása sokkal-sokkal régebben történt, mint azt korábban feltételezték: legalább 100 ezer évvel ezelőtt – adta hírül az AP hírügynökség.
Feltehetőleg nem egy kutya „Éva”, ősanya létezett, akiket az ember védekezési és gondoskodási céllal magához szelidített.
A genetikai vizsgálatok szerint körülbelül féltucat domesztikálás eredményeképpen indulhatott el a kutyák törzsfejlődése.
A kutya az ember legjobb barátja lett, segítette őt a vadászatban, és a kontinenseken vándorló gazdáját mindenhova követte.
A kutya bolygónk egyik legváltozatosabb állata
Az idők során aztán az ember rájött, hogy jónéhány munkában segítségére lehet a kutya. Megfigyelte, hogy két gyors kutya kölyke szintén gyors lesz, illetve a vadászkutyák vagy a pásztorkutyák is öröklik szüleik előnyös tulajdonságait.
A kutya jelenleg a Föld egyik legváltozatosabb állata, mind méretét, mind alakját és színét tekintve. Több mint 300 faj ismert, az aprótermetű japán chintől a mackós bernáthegyiig.
A változatosságot az amerikai kutatók azzal magyarázzák, hogy a távoli múltban az ember különböző célokkal kezdte el tenyészteni az állatot, és az idők során az állat tökéletesen alkalmazkodott feladatához. Például, megfigyelhető, hogy az őrkutyák mindig sötétszínűek.
Az emberrel való több ezeréves együttélés és a hasonló környezeti hatások következtében az állat számos genetikai eredetű betegséget is átvett az embertől. Ma már a tíz évnél idősebb kutyák körében is a rák a vezető halálozási ok.
Így nem csoda, hogy az ember a közelmúltban új feladatot is talált legjobb barátjának: a kutya laboratóriumi állattá vált, amely bizonyos emberi betegségek megértésében illetve az ellenük való küzdelemben jelentős segítséget nyújthat.
A genetikai kísérletek új alanyaA kutya génállomány közelebb van az emberéhez, mint az egéré, ezért a kutatásokhoz biztosabb kiinduló modellként szolgálhat. Tavaly évvégén elkészült az uszkár vázlatos géntérképe, áprilisra ígérik a boxerét. Ezek segítségével számos, az embernél és a kutyánál is előforduló betegség genetikai alapja összehasonlíthatóvá válik.
Többek között vizsgálható lesz a narkolepszia, amely olyan genetikai eredetű alvászavar, amely napközben visszatérő, ellenállhatatlan alvásrohamot okoz.
A rendellenesség megfigyelhető például dobermannoknál. Kutathatók lesznek bizonyos szembetegségek is, amelyek részleges vagy teljes vakságot képesek okozni embernél és állatnál is.
A kutatók ugyancsak nagy várakozással tekintenek az agresszív viselkedés génjének megtalálása elé is. A génállomány alaposabb ismerete után nyilvánvalóan megnyílik az út a kutyák genetikai módosítása előtt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
