egy oldal hol kutyat nevelhetsz!

//gportal.hu/portal/sari/

itt orokbefogadhatsz allatokat!http://www.adoptme.com/

 

 

 

 

 

 

vukrol

Vuk

Nagyon rem�lem, hogy õt nem kell bemutatnom senkinek, ha m�gis, akkor c�mszavakban:
Vuk Fekete Istv�n �ltal meg�lmodott karakter, t�rt�nete mag�val ragad�, minden idõk egyik legsikeresebb magyar rajzfilmj�nek fõszereplõje.
Vuk

Nagyon rem�lem, hogy õt nem kell bemutatnom senkinek, ha m�gis, akkor c�mszavakban:
Vuk Fekete Istv�n �ltal meg�lmodott karakter, t�rt�nete mag�val ragad�, minden idõk egyik legsikeresebb magyar rajzfilmj�nek fõszereplõje.

Itt n�mi inform�ci�hoz juthatsz vele kapcsolatban, �s a k�sz�lõ(?!) folytat�ssal kapcsolatban.
Itt n�mi inform�ci�hoz juthatsz vele kapcsolatban, �s a k�sz�lõ(?!) folytat�ssal kapcsolatban.

A kuvasz –A feh�r erõ

 

Kilenc magyar kutyafajt�nk k�z�l a kuvaszt �s komondort nom�d p�sztorkod� õseink h�zi�llataik v�delm�re alak�tott�k ki. E k�t nagytestû, feh�r õrzõ-v�dõ p�sztorkutya a ragadoz�k �s rabl�k elõl v�dte a ny�jat, kond�t, hiszen e feladat ell�t�s�ra a p�sztor nem volt el�g �ber, sem el�g gyors �s erõs. Az m�r a m�lt titka marad, hogy e k�t nagyj�b�l azonos feladatokra alkalmazott kutya minek k�sz�nhette egym�s melletti fennmarad�s�t �vezredeken kereszt�l. Tal�n õseink sz�m�ra sem a haszn�lhat�s�g volt a kiz�r�lagos szempont? Napjainkban az eleg�ns, erõt sug�rz� kuvasz egyre t�bb j�m�d� csal�d port�j�n tûnik fel, hiszen eszt�tikai �s gyakorlati �rt�k�t tekintve egyar�nt kiv�l� kutya.

A kuvasz kialakul�s�r�l �rtelemszerûen nincsenek pontos adataink. P�sztorkod� �llatteny�sztõ õseink a komondor mellett a kuvaszt is �llataik v�delm�re haszn�lt�k. A kuvasznak feladata ell�t�s�hoz j� szimatra, b�tors�gra, erõre �s t�mad� kedvre volt sz�ks�ge. �ll�t�lag a p�sztorok elsõsorban h�ssal etett�k kuty�ikat, �s a k�lyk�knek sz�nt adagot felk�t�tt�k, hogy �gy erõs�ts�k a fiatal j�sz�gok nyak- �s pofaizomzat�t. Mivel a farkas �s a rossz ember is s�t�ted�s ut�n t�madt a ny�jra, az �jszakai viaskod�sban egy vil�gos sz�nû kuty�nak nagyobb haszn�t vette a p�sztor; val�sz�nûleg nem v�letlen�l feh�r mindk�t õrzõ-v�dõ p�sztorkuty�nk.

Hogy mi�rt alakult ki k�t elt�rõ k�llemû, de azonos feladatk�rt bet�ltõ fajta, azt ma m�r nem tudjuk helyt�ll�an indokolni. Amellett, hogy tal�n õseink is �r�m�ket lelt�k e k�t csod�latos fajta k�llem�ben, s egyszerûen tetszett nekik a nagybund�j� komondor �s a n�la r�videbb szõrû kuvasz, tal�n m�gis a k�l�nb�zõ felhaszn�lhat�s�g �ll e k�t fajta h�tter�ben. �gy tûnik ugyanis, hogy a kuvasz vad�szkutyak�nt is szolg�lta õseinket! A komondor szõrzete miatt e munka ell�t�s�ra eredendõen nem lett volna alkalmas, azonban a nom�d p�sztoroknak is sz�ks�g�k volt bizonyos m�rt�kben vad�szkuty�ra, pontosabban olykor ilyen feladatot is ell�tni k�pes kuty�kra. Korabeli dokumentumok szerint M�ty�s kir�ly idej�ben val�ban alkalmazt�k a kuvaszt vad�szatokon, fõleg farkas ellen, hiszen a ny�jõrz�sbõl eredõen, s mozg�konys�g�nak, ac�los izomzat�nak k�sz�nhetõen erre kiv�l�an alkalmas volt. Egy francia festõ XVII. sz�zadi k�p�nek farkasvad�szata is k�t tipikus kuvaszt �br�zol. De napjainkban is j� eredm�nnyel alkalmazz�k vaddiszn�vad�szatokon.

A kuvaszr�l fennmaradt eml�kek, utal�sok tal�n a legzavarosabbak magyar fajt�ink k�z�l. Ennek k�t fõ oka, hogy k�l�nb�zõ nevekkel illett�k mag�t a fajt�t, illetve a kuvasz n�v alatt m�st-m�st �rtettek. H�vt�k a kuvaszt kovasznak, magyar komondornak vagy farkasebnek �s parasztkuty�nak, m�g sokszor kuvasznak nevezt�k a kuty�t �ltal�ban vagy a kever�keket illett�k a kuvasz jelzõvel. Raitsits� az �rdem, aki kutat�sai alapj�n kider�tette, hogy a kuvasz n�v haszn�lata az õsi �s helyes elnevez�s. Zr�nyi egy�bk�nt 1660-ban egyik mûv�ben a kuvaszt mint fajt�t eml�ti. A hasonl� hangz�s� t�r�k-tat�r kavasz sz� egy�bk�nt õrkaton�t jelent, ami �sszekapcsolhat� a kuvasz feladatk�r�vel. Egy�bk�nt minden�tt, ahol õseinkhez hasonl�an nom�d p�sztorkod�st folytattak, kialakultak nagytestû, õrzõ-v�dõ p�sztorkuty�k, bizonyos fajt�k k�s�rtetiesen hasonl�tanak a kuvaszra.

A XIX. sz�zadban megv�ltoztak az �llatteny�szt�s k�r�lm�nyei, a p�sztorkod�s egyre ink�bb h�tt�rbe szorult, s �gy megszûnt a kuvasz munkater�lete is. A puszt�r�l beszorult a falvakba, majors�gokba, tany�k, birtokok õrzõje lett. Ez az idõszak, eg�szen 1910-ig, igen kritikus volt a fajta sz�m�ra, hiszen a p�sztorok z�rt vil�g�val ellent�tben itt m�r nem maradhatott fenn fajtatiszt�n a kuvasz, ekkor illett�k a kever�k kuty�kat kuvasz n�vvel.

A kuvaszt 1924-ben t�rzsk�nyvezt�k elõsz�r. Az elsõ fajtale�r�st 1905-ben �ll�tott�k �ssze, majd 1909-ben, 1915-ben �s 1921-ben �tdolgozt�k. Az 1935-�s Abonyi-Anghi-M�ller-f�le standard m�r szigor� m�rc�ket �ll�tott fel, hiszen volt mibõl szelekt�lni. 1960-ban is sz�letett egy �jabb le�r�s, melyet az FCI 1963-ben fogadott el.

A kuvasz magas, nagy kutya, �ltal�ban 70 centim�ter. Megjelen�se tetszetõs, nemess�get, erõt, b�tors�got sug�roz. Testt�jai ar�nyosak, nem megny�ltak, de nem is z�m�kek. Szik�r izomzattal telt form�i k�zdõk�pess�grõl tan�skodnak. Csontozata erõs, de sohasem durva. Sz�raz feje, mandulav�g�s�, ferde szeme �rtelmes �s hûs�get mutat. Sz�ne feh�r, szõrzete hull�mos, erõs, jellegzetes kuvasz-szõrzet. Bõre s�t�t pigmentû, mozg�sa t�rt�lelõ. J� szimat�, tanul�kony fajta, õrzõ-v�dõ munk�ra k�nnyen kik�pezhetõ.

Sokan a kuvaszt kisz�m�thatatlan, agressz�v, "hamis" kuty�nak tartj�k, holott enn�l a fajt�n�l is csak rossz, kegyetlen tart�sm�d rontja el ezt az am�gy norm�lis, kezelhetõ, gyerekszeretõ fajt�t. Kor�bban a kuvasz h�zõrzõ munk�j�t �gy v�lt�k seg�teni, ha nappal egy-k�t m�teres l�ncra k�t�tt�k, s �gy a kuty�t tehetetlens�gre k�rhoztatva siettett�k elvadul�s�t. Mondani sem kell, hogy mint minden fajt�nak, a kuvasznak is szabad mozg�sra �s t�gas kennelre van sz�ks�ge.

 

Ausztr�l cattle dog

Minden embernek sz�ve joga, hogy ha nem akarja, ne ossza meg a h�z�t �llatokkal. Az otthon a mi territ�riumunk. De ha valaki – mint p�ld�ul �n – �r�m�t leli benn�k, az lesz a benyom�sa, hogy n�lk�l�k sz�rk�bb volna a h�z. Mulats�gos dolog megfigyelni, mondjuk, egy p�k viselked�s�t, amint a szoba sark�ban, a h�l�j�ban rovarokat fog �s gondozza kicsiny�t, az �jjelente beszabadul� l�sz�nyogok bolondos mutatv�nyait, vagy a b�bjukb�l kikelõ lepk�ket a k�lsõ falakon. (Gerald Durrell)
			V�r�s Eszti, a "Megvil�gosodott"
Balamb�r �s Tajga			ach�tcsig�ink: Nah�t �s Teh�t
R�za, k�z�ns�ges h�zipatk�nyl�ny (Borcsi fogta, nevelt�k k�t �vig, de semmi h�la: v�g�l elengedt�k, h�tha megtal�lja a neki val� helyes patk�nyfi�t)			Tajga �s Bund�s k�lykei: Bajusz, Boci, Art�r, Maci, ifj. Bund�s �s Bitang
Bund�s			Borcsi sz�l�s elõtt egy nappal

Ausztr�lia gyarmatos�t�s�nak kezdet�n a bev�ndorl�k els�sorban Sydney ter�let�n csoportosultak, kev�s f�lddel rendelkeztek, az �llatv�s�rok helysz�nei pedig igen k�zel voltak egym�shoz. E k�r�lm�nyek miatt a m�g kism�ret� marha�llom�nyr�l ember �s kutya nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt gondoskodhatott, az �llatok megszokt�k az emberek k�zels�g�t, �s viszonylagos bizalommal viseltettek ir�ntuk. A gyarmatos�t�k kuty�it csup�n a szokatlan meleg viselte meg. 1813-ban azonban felfedezt�k a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g h�g�j�t, �s ez �ri�si v�ltoz�sokat okozott. A h�g� �ltal el�rhet�v� v�ltak a hatalmas nyugati legel�k is, �s a farmerek imm�ron t�bb ezer n�gyzetkilom�teres birtokokkal rendelkeztek, melyeket igencsak neh�z lett volna beker�teni. �rtelemszer�en az egyre nagyobb marhacsord�k sem l�tt�k minden nap tulajdonosaikat, �gy az �llatok elvadultak az emberekt�l, �s igen r�termett kuty�kra volt sz�ks�g, hogy ezeket a hatalmas guly�kat elterelj�k Sydney v�s�raira.
Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa, 1840-ben Sk�ci�b�l hozott k�t blue-merle collie-t, melyek kiv�l�an dolgoztak, de el�lr�l �s ugatva k�zel�tett�k meg a marh�t, ami ett�l k�nnyen megvadult �s ak�r el is taposta a kuty�kat. Hall a collie-k k�lykeit ding�kkal p�ros�totta, �gy n�ma terel�kuty�khoz jutott, melyeket a birtokos ut�n Hall’s Heelernek neveztek.
Ezek a kuty�k nagyon r�termett marhaterel�knek bizonyultak, hamar megn�tt ir�ntuk a kereslet. Egy m�sik queenslandi birtokos, George Elliot is k�s�rletezett a ding� �s a blue-merle collie keresztez�s�vel, s a kinol�gia ir�nt �rdekl�d� ut�kor szerencs�j�re gondos feljegyz�seket vezetett kuty�ir�l. Egy Alex Davis nev� m�sz�ros r�v�n Elliot n�h�ny kuty�ja eljutott Sydney Canterbury marhav�s�rtelep�re. Egy itt �l� testv�rp�r, Jack �s Harry Bagust ezekre a kuty�kra alapozva v�gzett tov�bbi keresztez�seket, m�gpedig dalmat�kkal! A testv�rp�r ugyanis az egykori kocsik�s�r� kutya lovak �s emberek ir�nti vonzalm�t akarta belevinni a kiv�l�an terel� ding�-collie kever�kekbe.
Ez a keresztez�s megv�ltozott sz�nekhez vezetett, �s veszend�be ment a terel� tulajdons�gok egy r�sze is, de siker�lt �tvinni a dalmat�k l�- �s emberszeretet�t, mely megk�nny�tette a lovas marhahajcs�r �s a kutya k�z�tti munk�t. A Bagust testv�rek black and tan kelpie-vel is keresztezt�k kuty�ikat, �gy az eredm�ny egy akt�v, a ding�n�l z�m�kebb, k�l�nleges sz�nekben pomp�z� kutya lett. Bagust�k csak a c�ljaiknak legjobban megfelel�, nagyon j�l terel� kuty�kat tartott�k meg, �gy hozva l�tre a cattle dog el�dj�t. Ezek a kuty�k igen hamar n�lk�l�zhetetlenn� v�ltak Queensland legel�in, s Queensland Heeler n�ven v�ltak ismertt�. A kelpie-vel t�rt�nt keresztez�s ut�n m�s fajt�t m�r nem vittek a vonalakba.
Robert Kaleski 1893-ban kezdett a fajt�val foglalkozni, �s � volt az, aki 1902-ben elk�sz�tette a cattle dog �s a kelpie standard-javaslat�t. Tervezet�t a Cattle and Sheep Dog of Australia-hoz �s a Kennel Club New South Wales-hez ny�jtotta be enged�lyeztet�sre. 1903-ban meg is kapta a hozz�j�rul�st, s�t a mez�gazdas�gi miniszt�rium kis f�zetekben kinyomtatva terjesztette a standardot, mely New South Wales egyik mez�gazdas�gi lapj�ban is megjelent, ahol Kaleski �lland� munkat�rs volt. A kezdetben elterjedt Australian heeler nevet az Australian cattle dog elnevez�s v�ltotta fel. 1904-ben az Ausztr�l Kennel Klub hivatalosan is elismerte a fajt�t. 1971-ben megalakult az Australian Cattle Dog Society of New South Wales, �s 1977-ben, Ausztr�li�ban az almok alapj�n k�sz�lt statisztika szerint a fajta m�r harmadik helyen �llt a munkakuty�k, �s hetedik helyen az �sszes, Ausztr�li�ban teny�sztett fajta k�z�tt.

Ausztr�l cattle dog standard (FCI 287)

�ltal�nos megjelen�s: Er�teljes, kompakt, szimmetrikus fel�p�t�s� munkakutya, mely a r�b�zott feladatot �r�mmel teljes�ti, b�rmilyen neh�z is legyen az. A t�meg, er�, kiegyens�lyozotts�g, teljes�t�k�pess�g �s er�s izomzat �tv�zete mozg�konys�g, er� �s kitart�s benyom�s�t kelti. Neh�zkess�gre vagy gyenges�gre utal� b�rmilyen jel s�lyos hiba.
Viselked�s �s karakter (wesen): Adotts�gai �s term�szetes v�d��szt�ne r�v�n a cattle dog sz�letett v�delmez�je a teh�np�sztornak, csord�j�nak �s mindennem� tulajdon�nak. Idegenekkel szembeni �szt�n�s bizalmatlans�ga ellen�re, k�l�n�sen a ki�ll�t�si k�rben, nyugodtan kell viselkednie. Minden fizikai �s viselked�sbeli von�st, mely a kutya munkak�pess�g�t akad�lyozhatn�, s�lyos hib�nak kell tekinteni.
Fej: Er�teljes, harmonikusan ar�nyos a test t�bbi r�sz�vel �s a kutya �ssz megjelen�s�hez ill�.
Koponya: A sz�les koponya a f�lek k�z�tt enyh�n �velt.
Stop: A koponya ellaposodva megy �t az enyhe, de kivehet� stopba.
Arckoponya Orrt�k�r: Fekete.
Fang: Sz�les, a szemek alatt j�l kit�lt�tt �s az orr fel� enyh�n keskenyed�; k�zepesen hossz�, m�ly, er�teljes fang, melynek fels� vonala p�rhuzamos a koponya fels� vonal�val.
Ajkak: Feszesek, sim�k.
�llkapocs/fogak: Az als� �llkapocs er�teljes, m�ly, j�l fejlett. A fogak eg�szs�gesek, er�teljesek, egyenletesen elhelyezked�k, oll�s harap�ssal z�r�dnak, vagyis a fels� metsz�fogak k�zvetlen�l az als�kra ny�lnak. Mivel a cattle dog feladata a cs�k�ny�s szarvasmarha harap�ssal vagy cs�p�ssel val� cattle dog feladata a cs�k�ny�s szarvasmarha harap�ssal vagy cs�p�ssel val� k�nyszer�t�se �s hajt�sa, az eg�szs�ges �s er�teljes fogak nagyon fontosak.
Pofa: Izmos, sem nem durva, sem nem kiugr�.
Szemek: Ov�lis form�j�ak, k�zepes nagys�g�ak, sem nem kiugr�ak, sem nem m�lyen �l�k; �bers�get �s intelligenci�t kell sug�rozniuk. Idegenek k�zeled�s�n�l a figyelmeztet� �s bizalmatlan pillant�s jellemz� a fajt�ra. A szemek sz�ne s�t�tbarna.
F�lek: M�rs�kelten nagyok, lehet�leg ink�bb kicsik, mint nagyok, a f�lt�n�l sz�lesek, izmosak, egyenesen �llnak, m�rs�kelten hegyesek, form�juk sem nem egy kan�lhoz, sem nem egy denev�rhez hasonlatos. A kopony�n egym�st�l messze helyezkednek el, �s kifele hajlanak, minden z�rejre reag�lnak �s magasan hordottak, ha a kutya figyel valamit. A f�lkagyl� vastag, bels� r�sz�t sz�rnek kell fednie.
Nyak: K�l�n�sen er�teljes, izmos, k�zepes hossz�s�g�, a test fel� sz�lesed�, lebernyegmentes.
Test: A test hossza, egyenes vonalban a mellkast�l az �l�gum�ig m�rve, nagyobb, mint a marmagass�g, 10: 9 ar�nyban. A fels� vonal v�zszintes.
H�t: Er�teljes.
�gy�k: Sz�les, er�s �s izmos; er�s kapcsolatot k�pez a mellkas �s a medence k�z�tt.
Far: Meglehet�sen hossz� �s csapott.
Mellkas: M�ly, izmos �s m�rs�kelten sz�les.
Bord�k: J�l �veltek �s messze h�tra ny�lnak, nem hord�szer�ek.
L�gy�k: M�ly.
Farok: A farok a far �v�nek folytat�sak�nt, m�rs�kelten m�lyen t�z�tt, k�r�lbel�l a cs�nkig �r. Nyugalmi �llapotban lel�g�, igen enyhe �vvel. Mozg�sban vagy izgalmi �llapotban magasabban hordhatja a kutya, de semmif�le k�r�lm�ny k�z�tt sem olyan magasan, hogy ak�r csak r�szben a h�tvonal k�pzeletbeli meghosszabb�t�sa f�l� emelkedne. Nagyon d�s sz�rzetnek kell bor�tania.
V�gtagok
Mells� v�gtagok: A mells� v�gtagok csontozata eg�szen a mancsig er�s �s kerek, el�lr�l n�zve a l�bak egyenesek �s p�rhuzamosak.
Lapock�k: A lapock�k er�teljesek, ferd�k, j�l izmoltak �s a felkarral j� sz�get k�peznek, a marn�l nem t�l k�zel fekszenek egym�shoz. B�r a lapock�k j�l izmoltak �s er�sek, a t�lterhelt v�ll �s a neh�z front akad�lyozn� a szabad mozg�st �s korl�tozn� a kutya munkak�szs�g�t.
Mells� l�bk�z�p: Elasztikusnak kell lennie �s oldalr�l n�zve enyhe sz�get z�r be az alkarral.
H�tuls� r�sz: A h�tuls� r�sz sz�les, er�teljes �s izmos. H�tulr�l n�zve, a h�tuls� l�bak cs�nkt�l mancsokig egyenesek �s p�rhuzamosak, sem nem sz�kek, sem nem t�l t�gak egym�shoz k�pest.
Comb: Hossz�, sz�les �s j�l fejlett.
T�rd: J�l sz�gelt.
Cs�nk: Er�teljes �s m�lyen elhelyezked�.
Mancsok: Kerekek, a l�bujjak r�videk, er�teljesek �s j�l �veltek, szorosan simulnak egym�shoz. A talpp�rn�k strapab�r�ak �s vastagak, a k�rm�k r�videk �s er�teljesek.
J�rm�d: A mozg�s egyenes vonal�, szabad, hajl�kony �s f�radhatatlan; a lapock�k �s a mells� l�bak mozg�sa �sszhangban �ll a h�ts� l�bak tol�erej�vel. A gyors �s hirtelen mozdulatokra val� k�pess�g l�nyeges fontoss�g�, az eg�szs�g �s a teljes�t�k�pess�g kiemelked�en fontos. A merev mozg�s, a terhelt, laza vagy meredek v�llak, a gyenge k�ny�k, l�bk�z�p vagy mancs, meredek t�rdiz�let, ak�rcsak a teh�n- vagy hord��ll�s s�lyos hiba. N�vekv� sebess�gn�l a mancsok �get�sben a talaj felett hajlamosak k�zel�teni egym�shoz, de nyugalmi �llapotban a kutya mind a n�gy v�gtagja mer�leges a talajra.
Sz�rzet: Sima, dupla sz�rzet, r�vid, s�r� aljsz�rzettel. A fed�sz�r s�r�, minden egyes sz�rsz�l egyenes, kem�ny, �s laposan fekszik, ez�rt a sz�rzet v�z�ll�. A test als� r�sz�n a v�gtagok h�ts� fel�ig a sz�rzet hosszabb, �s combt�j�kon kifejezett gaty�t k�pez. A fejen, bele�rtve a f�lek bels� oldal�t is, a v�gtagok els� r�sz�n �s a mancsokon a sz�rzet r�vid. A nyak hossz�s�g�ban hosszabb �s s�r�bb. A t�l r�vid �s a t�l hossz� sz�rzet is hiba. �tlagban a sz�r hossz�s�ga a testen 2,5-4 cm.
Sz�n:
K�k: K�k, m�rv�nyozott k�k vagy k�k pettyes, feh�r jegyekkel vagy a n�lk�l. A fejen fekete, k�k vagy csersz�n� jegyek megengedettek, lehet�leg egyenletes eloszl�sban. A mells� l�bak a l�bujjakt�l a l�bak k�zep�ig teljesen csersz�n�ek; a csersz�n kiterjed a frontra a mellkason kereszt�l a torokig �s az �llkapcson is megtal�lhat�. A h�tuls� v�gtagokon a l�bak �s a comb bels� fele csersz�n�; onnan lefut a t�rden kereszt�l a v�gtagok el�ls� r�sz�n �t a cs�nkig, ahonnan a v�gtagok k�ls� r�sze is eg�szen a l�bujjakig csersz�n�. Csersz�n� aljsz�rzet a testen megengedett, amennyiben nem l�tszik �t a k�k fed�sz�r�n. Fekete jegyek a testen nem k�v�natosak.
V�r�s pettyes: Ez a sz�n egyenletesen �s minden�tt j�l eloszl�, v�r�s p�tty�kb�l �ll, bele�rtve az aljsz�rzetet is (sem nem feh�r, sem nem kr�msz�n�), s�t�tebb v�r�s jegyekkel a fejen vagy a n�lk�l. Egyenletesen eloszl� jegyek a fejen k�v�natosak. V�r�s foltok a testen megengedettek, de nem k�v�natosak.
Marmagass�g: kanok 46-51 cm,
szuk�k 43-48 cm.
Hib�k: A felsorolt szempontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintend�, melynek �rt�kel�s�t az elt�r�s m�rt�ke hat�rozza meg.
Megjegyz�s: A kanoknak k�t, szemmel l�that�an norm�lisan fejlett her�vel kell rendelkeznie, melyek teljes eg�sz�ben a herezacsk�ban helyezkednek el.

Mostanra kabe.ennyi!