Hogyan menthet� m�g a d�l-k�nai tigris Afrik�ban? N�gy �vtizeddel ezel�tt m�g k�r�lbel�l 4000 d�l-k�nai tigris (Panthera tigris amoyensis) �lt vadon, m�ra m�r csak alig harmincan maradtak. Rajtuk k�v�l K�na 19 �llatkertj�ben m�g 64 �llat �l fogs�gban. Siker�l-e elker�lni a negyedik tigrisfaj kihal�s�t? A kil�t�sok nem t�l rem�nyt kelt�ek, hiszen a 64 �llatkerti tigris mind hat, 1956-ban befogott �llat lesz�rmazottja, a belteny�szet pedig k�zismerten s�r�l�kenny� teszi az �llom�nyt. Vadon �l� rokonaikkal szemben r�ad�sul a fogs�gban nevelked� tigrisek kisebbek, gyeng�bbek �s �rz�kenyebbek a betegs�gekre is. A h�mek spermasz�ma is alacsonyabb az �tlagn�l, �s a n�st�nyek ir�nt is kisebb �rdekl�d�st mutatnak – azaz biztos az �t kihal�sukhoz. A fogs�gban tartott �llatokra ezent�l vesz�lyt jelent az egyhang� �trend, az �telkieg�sz�t�k �s a k�rnyezeti �rtalmak, szennyez�sek is: nem meglep�, hogy a k�nai �llatkertek id�s tigriseinek csaknem fele r�kban szenved. D�l-afrikai rehabilit�ci� Tehet�s mag�nszem�lyek kezdem�nyez�s�re azonban n�h�ny �ve figyelemrem�lt� kezdem�nyez�s indult. A pekingi sz�rmaz�s� Li Quan, a Gucci divatc�g nemzetk�zi licensztev�kenys�g�nek egyik vezet�je alap�tv�nyt hozott l�tre a tigrisek megment�s�re. 2002 november�re az alap�tv�ny egy olyan meg�llapod�st hozott tet� al� K�na �s D�l-Afrika k�z�tt, amelynek �rtelm�ben a k�nai �llatkerti tigrisk�lyk�ket a hasonl� kezdem�nyez�sekben jelent�s sikereket elk�nyvel� afrikai orsz�gban vezetik vissza fokozatosan a vadonba. Ma a d�l-afrikai f�lsivatagos Karoo r�gi�ban k�t d�l-k�nai tigrisp�r – az egy�vesen �rkezett Hope �s Cathay valamint a hath�naposan �rkezett Tiger Woods �s Madonna – 33 ezer hekt�ron �l elk�l�n�tve. A ter�letet az alap�tv�nyt gr�ndol� Li Quan f�rje v�s�rolta meg. A k�lyk�k K�n�ban fogs�gban sz�lettek. H�rom h�naposan v�lasztott�k el �ket anyjukt�l. D�l-afrikai els� otthonuk egy 0,4 hekt�ros karant�n volt, ahol egy h�napot t�lt�ttek. A k�vetkez� otthonuk egy n�gy hekt�ros ter�let volt, ahol h�rom h�nap alatt alkalmazkodtak a ketrecen k�v�li �lethez. Vad�szat, t�pl�l�k, szerelem Az id�sebb p�rn�l a vad�sz�szt�n�ket egy elk�borolt kis antilop �bresztette fel. Ma m�r a p�rok 150 hekt�ron �lnek, �s egyre gyakorlottabb vad�szok. Rendszeresen vad�sznak p�ld�ul a k�zepes termet� afrikai antilopra, a blesbokra. Ez pedig �ri�si el�rel�p�s. Gondoz�ik besz�mol�ja szerint ugyanis a K�n�ban marhah�shoz szokott �llatoknak hetekbe tellett, mire r�sz�nt�k magukat a baromfih�sra. T�bb h�napos gyakorl�s eredm�nye volt, hogy el kezdtek �l� �llatra vad�szni, �s hogy kapcsolatot teremtettek a gyilkol�s �s a t�pl�l�k k�z�tt. Amikor az �llatok D�l-Afrik�ba �rkeztek, ketrec�ket is alig akart�k elhagyni. Hozz�szoktak ugyanis a ketrec szil�rd talaj�hoz, zavarta �ket az afrikai k�ves, boz�tos terep. Az id�sebb, jelenleg 20 h�napos tigrisp�r m�r a szerelem ir�nt sem k�z�mb�s. B�r 20 h�naposan m�g fiatalok hozz�, a d�l-k�nai tigrisek ugyanis h�rom �vesen v�lnak ivar�rett�. A tervek szerint a gondoz�k a p�rt most egy nagyobb, 6000 hekt�ros ter�letre k�lt�ztetik majd �t. Az �llatokat jelad�kkal szerelik fel, �gy folyamatosan nyomon tudj�k k�vetni, hogy hogyan boldogulnak. Amennyiben a zs�km�nyszerz�ssel probl�m�ik akadn�nak, a gondoz�k �lelem kihelyez�s�vel seg�tik alkalmazkod�sukat. A programban r�sztvev� n�gy �llat el�bb-ut�bb �llatkertekbe t�r vissza K�n�ban, de ut�daik m�r az �zsiai orsz�g �j term�szetv�delmi rezerv�tum�nak lak�i lesznek. A tervek szerint az els� „rehabilit�lt” tigrisek 2008-ban, a pekingi olimpia �v�ben t�rnek vissza K�n�ba.